Győri orvosi rendelések

ügyeletek, orvoskereső, orvosi cikkek

Orvoskereső

Győri orvoskereső


Benedek István

Benedek István
(Budapest, 1915. január 17. - Velence, Olaszország, 1996. június 9.) magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor.

Élete
Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia, Benedek András öccse. Már gyermekkorában kitűnt írói vénájával, levelei jelentek meg nagyapja Cimbora című híres erdélyi gyermekújságjában, s ezek felhasználásával íródtak Benedek Elek jóvoltából Öcsike nadselű gondolatai.

1940-ben szerzett orvosdoktori oklevelet Budapesten, ezt követően Csepelen volt kórházi orvos. Pszichiátriai gondolkodását jelentős mértékben befolyásolta, hogy Szondi Lipót tanítványa lehetett, Illyésné Kozmutza Flóra, Mérei Ferenc, Kardos Lajos és más kollégái társaságában. Nem véletlen, hogy Szondi életműve egyik legjelentősebb magyarországi interpretátoraként tartották számon.

1945-47-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen tanított pszichológiát (kórlélektant) vezetőtanárként, professzorként. A magyar nyelvű oktatás megszüntetése után visszatért Budapestre, ahol 1948-ban az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosává nevezték ki, 1951-ben elmeorvosi szakvizsgát is tett.

1952 és 1957 között az Intaházai munkaterápiás elmegyógyintézet igazgatói posztját töltötte be. Itteni tapasztalatait és gyógyítási módszerét foglalta össze az Aranyketrec : egy elmegyógyosztály élete c. első kiadásban 1957-ben megjelent munkájában, amely számos kiadást ért meg, és amely valóban ismertté tette őt az orvosok és a téma iránt érdeklődők világában.

1957-58-ban internáltként élt, majd visszakerült Budapestre, ahol a 12. kerületi pszichoterápiás szakrendelést vezette 10 éven át, 1968 és 1971 között ugyancsak a 12. kerületben a Tanács művelődési osztályának tanácsadójaként működött. Az azt követő években szakíróként, lexikonszerkesztőként, szépíróként dolgozott, s emellett számos értékes televíziós műsor elkészítése fűződik a nevéhez. Az 1990-es rendszerváltozást követően 1992-től haláláig a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke volt, emellett tiszteleti tagjává választotta a Magyar Orvostörténelmi Társaság.

Az orvosokon és művelődéstörténészeken túlmenően több íróhoz és költőhöz fűzte szoros barátság, házában lakott élete végéig Karinthy Frigyes fia, a költő Gábor.

Benedek István számos orvostörténeti előadását őrzi a Magyar Televízió archivuma, s azon belül a Tudóra sorozat. Utóbbi ugyanis Benedek halála után újra feldolgozta orvostörténeti műsorait, Gazda István szerkesztésében. Ezen túlmenően Keszthelyi Ilona szerkesztésében őrzi az archivum a következő sorozatokat:

* Toronyóra 1-12. Generációk párbeszéde. Benedek István műsora, rendezte: Téglásy Ferenc, operatőr: Bucsi János
* Szondi Lipótra emlékezik Benedek István, rendezte: Törköly Róbert, operatőr: Bucsek Tibor
* Rendületlenül 1-14., rend. és op.: Poros László
* Európa öröksége 1-12. Benedek István művelődéstörténeti sorozata, rendezte: Törköly Róbert.

Kitüntetései
Két legrangosabb kitüntetése: Szent-Györgyi Albert-díj (1992) és Széchenyi-díj (1992, életművéért, különösen a tudományos ismeretterjesztés terén kifejtett tevékenysége elismeréseként).

Főbb kutatásai:

Ösztönök világa
Az 1940-es években az ösztönök világának témakörét kutatta, 1943-ban jelent meg „Ösztön és bűnözés”, 1948-ban pedig „Az ösztönök világa” című munkája. Mesteréről, Szondi Lipótról számos szakcikke jelent meg, a róla szóló összefoglaló írását pedig Szondi Lipót „Káin, a törvényszegő – Mózes, a törvényalkotó” (ford.: Mérei Vera) c. műve magyar kiadásának utószavában adta közre (1987).

Turisztika
Aktív turista volt, s emellett kutatta a hegymászás történetét, az e témakörben megjelent legismertebb munkája a "Csavargás az Alpokban", amely első kiadásban 1958-ban látott napvilágot. Egykori turisztikai felszerelésének általa nagyra becsült darabjai ma a dobogókői Eötvös Loránd Emlékház állandó kiállításán láthatók.

Regényírás
A harmadik terület, amelyet számos munkával gazdagított a regényirodalom, bár ezek a munkái is számos helyen kapcsolódnak pszichiátriai elgondolásaihoz. Ezek sorában említendő a „Kisvárosi történet” (első kiad.: 1961), ide sorolható a „Beszélgetés ideges emberekről” (1963), „Ember és gyerek” (1965), „Három ing” (1966), valamint a sokak által olvasott háromkötetes „Csineva” (1968-1983).

Darwinizmus, lamarckizmus
A negyedik terület a darwinizmus és a lamarckizmus kutatása, amelynek egyik legjelentősebb szakértőjeként tarthatjuk számon, s különösen az utóbbi témakörben talán az egyetlen nagy magyar monográfia az ő nevéhez fűződik. E témakörben megjelent főbb munkái: „A darwinizmus kibontakozása” (1961), „Lamarck és kora” (1963).

Francia kultúra története
A következő terület, amelynek valóban mély értője volt, az a francia kultúra története, elsősorban a felvilágosodástól kezdődően. E témakörben jelent meg 1965-ben összeállítása „Természettudomány a francia felvilágosodásban” címmel, de állított össze kötetet a nagy francia enciklopédiáról is, 1969-ben regényszerűen számolt be az egykori párizsi szalonokról, 1976-ban jelent meg művészettörténeti munkája „-mondta Krisztina. Párbeszéd az impresszionizmusról” címmel, amely művet az első feleségével folytatott beszélgetései ihlették.

1978-ban írt könyvet Rousseau-ról, s édesapjával együtt fordította le Rousseau Vallomásait. 1983-ban írta meg Gustave Courbet életregényét „A ledöntött oszlop” főcímmel.

Semmelweis életműve
Hatodik kutatási területe a Semmelweis-életmű feltárása, egyben az, hogy igazságot szolgáltasson Semmelweisnek a róla megjelent sok-sok rágalommal és pontatlan következtetéssel szemben. Lépésről lépésre dolgozta fel a legnagyobb magyar orvos életművét, s írta meg 1967-ben első kötetét, amelynek nagyon nagy visszhangja volt. Az orvosi szakma „hivatalból” támadta őt, mivelhogy nem fogadta el a Semmelweis halálának okaként oly sokszor hangoztatott vérmérgezés-elméletet, hanem ehelyett élete utolsó hónapjainak folyamatos agyi elborulásaként a szifiliszt (paralysis progressiva (hűdéses elmezavar, a nagyagyi kéreg krónikus lueses encephalitise)) jelölte meg kórokként (hozzátéve, hogy valószínűleg egy gyermekágyi lázban elhunyt szifiliszes nő boncolásakor – halála előtt több évtizeddel – szerzett sérüléskor lett ő maga is beteg, s e betegség juttatta őt ahhoz a súlyos állapothoz, amelynek vége egy elmegyógyintézeti, meglehetősen kegyetlen kezelés lett). A 2000 után lefolytatott orvostörténeti kutatásokból, s egykori boncolóorvosa leírásából kitűnik, hogy Benedek István hipotézise valósnak mutatkozik, valóban ez a betegség támadta meg Semmelweiset, s végső soron ez okozta a halálát (ezt igazolják Szállási Árpád, az orvostörténet egyetemi magántanárának kutatásai is).

E témakörben Benedek Istvánnak még több értékes szaktudományi munkája is megjelent, köztük említendő az 1980-ban közreadott munkája, valamint „Semmelweis’ Krankheit” (1983), amely elsősorban Semmelweis betegségéről szól a Bécsből visszaérkezett iratok ismeretében, valamint a német nyelvű összefoglaló Semmelweis-monográfiája, amely ugyancsak 1983-ban jelent meg. Itt említendő a Gazda Istvánnal együtt összeállított, Semmelweis írásaiból készült válogatás „A gyermekágyi lázról” címmel (1987). Hetedik kutatási területe a tibeti és indiai kultúra, valamint e korszak gyógymódjainak kutatása. E témakörben jelent meg a „Mandragóra” című kétkötetes munkája, amelynek első kötete Tibetről, a második Indiáról szól (1979). 1987-ben önálló kötetben foglalta össze a tibeti orvoslásról és varázslásról végzett kutatásait.

Ady Endre élete
Nyolcadik kutatási területe Ady Endre életművének, s az Adyhoz kötődő személyek életének a kutatása, ehhez kapcsolódó értékes munkája az első kiadásban 1992-ben közreadott „Ady Endre szerelmei és házassága” című műve, és utószavával jelentek meg Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének visszaemlékezései.

Orvostörténet
Kilencedik területként más jellegű orvosi kutatásait említhetjük, hiszen ő a művelődéstörténeten belül elsősorban orvostörténész és biológiatörténész volt. 1967 és 1973 között rendkívül gondos kutatást folytatott az orvostudomány kiemelkedő személyiségeiről, majd valamennyi jelentős régi tudós életrajzát megírva azokat a négy kötetes orvosi lexikonban helyezte el. Ezek az összefoglalók maradandó értékűek. Ezt követően fogott az orvoslás egésze történetének megírásához, s e témakörben jelent meg értékes monográfiája „Hügieia” címmel, amely az orvoslás klasszikus századainak történetét foglalta össze. A munka szerzője arra számított, hogy ezt időben tudja majd folytatni. Folytatása egységes műként nem jelent meg. Számos résztanulmánya azonban napvilágot látott periodikákban, amelyet művelődéstörténeti köteteiben újra feldolgozott, tanulmányköteteiben pedig orvostörténeti írásait újra közreadta, így azok aránylag könnyen visszakereshetők. A Magyar Televízió archívumában őrzi orvostörténeti előadásait, amelyek főbb részeit megismételték a Tudóra nevű televíziós sorozatban az 1990-es évek második felében.

Művelődéstörténet
Összefoglaló jellegű művelődéstörténeti kötete „A tudás útja” első kiadásban 1972-ben jelent meg, ide sorolható az 1986-ban közreadott „Hippokratésztől Darwinig” című munkája is. Tanulmánykötetei közül kiemelendő „A bolond világ” (1967), a „Lélektől lélekig” (1970), a „Pusztába kiáltott szó” (1974), a „Szirt a habok közt” (1984), a „Hátrább az egerekkel!” (1986), „Az értelem dicsérete” (1987) és a „Közérdekű magánügyeim” (1990).

Benedek Marcellről
Külön kell megemlítenünk azokat az írásait, amelyek édesapjához kötődnek, s ehhez kapcsolódik az 1977-ben megjelent könyve is „Benedek Marcell. Életrajz, emlékezések, naplók, feljegyzések.” Idős korában a napi politika kérdései is izgatták, ami nem véletlen, hiszen a korábbi évtizedekben is foglalkozott ilyen témákkal, s beszélgetett, vitatkozott sok mindenről barátjával, a későbbi miniszterelnökkel, Antall Józseffel és baráti körével, a „Hiúzok”-kal (a Benedek által létrehozott Hiúz-kör ismertebb tagjai: Antall József, Vekerdi László, Szállási Árpád, Birtalan Győző, Lambrecht Miklós, Gazda István).

Napi politika
1992-től kezdődően minden évben kiadott egy-egy kötetet, „Hetvenhét”, „Hetvennyolc”, „Hetvenkilenc”, „Nyolcvan” címmel, és emellett megjelent a „Véderővita”, amely többi politikai írásával együtt komoly viharokat kavart a magyar közéletben. Számosan támadták őt antiszemitizmussal vádolva.

Irodalomtörténet
Ugyancsak időskori munkája volt a hazafias verseket tartalmazó, s azokat saját magyarázataival kísérő összefoglaló irodalomtörténeti műve, a több kiadásban is megjelent „Rendületlenül. A hazaszeretet versei” (első kiad.: 1989).

Azon kevés magyarországi írók egyike, akinek önálló BI címlappal életműsorozatot szenteltek, a sorozat köteteit a Magvető Kiadó és a Gondolat Kiadó felváltva adta ki, a szépirodalmi jellegű művek az előbbi kiadónál, a művelődéstörténeti munkák inkább a Gondolat kiadásában jelentek meg.

Gyermektelenül hunyt el, vele megszakadt a három kiemelkedő magyar személyiséget adó Benedek família egyik ága, a Benedek Elekkel, Benedek Marcellal és Benedek Istvánnal jellemezhető ág.

Művei témák szerint:

Pszichiátria, orvostudomány
* Ösztön és bűnözés – 1943
* Az ösztönök világa – 1948, 1987
* Aranyketrec – 1957, 1962, 1964, 1968, 1974, 1978, 1983, 1993, 2001, 2007, angolul: 1965, németül: 1968, 1990, szlovákul 1972
* Beszélgetés ideges emberekről – 1963, 1966, lásd még: Ideges emberek
* Ideges emberek – 1981

Turisztika:
Csavargás az Alpokban – 1958, 1963, 1982, 1996

Orvostörténet
* Orvosi lexikon. 1. (Orvostörténeti szócikkek) – 1967
* Orvosi lexikon. 2. (Orvostörténeti szócikkek) – 1969
* Orvosi lexikon. 3. (Orvostörténeti szócikkek) – 1972
* Orvosi lexikon. 4. (Orvostörténeti szócikkek) – 1973
* Semmelweis és kora – 1967, 1973
* Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban – 1976
* Mandragóra. 1–2. – 1979
* Semmelweis – 1980
* Semmelweis’ Krankheit – 1983
* Ignaz Philipp Semmelweis – 1983
* Tibeti orvoslás és varázslás. (Az eredetileg a Mandragóra c. mű részeként megjelent kötet második, bővített kiadása) – 1987
* Hügieia – 1990

Művelődéstörténet
* A darwinizmus kibontakozása – 1961
* Lamarck és kora – 1963, 1975
* A tudás útja – 1972, 1976, 1985, 1994, 2001, szlovákul: 1978, németül: 1982
* Hippokratésztől Darwinig – 1986
* Az értelem dicsérete – 1987

Művek a felvilágosodás koráról
* Természettudomány a francia felvilágosodásban – 1965
* Párizsi szalonok – 1969, 1973, 1980, 2000, németül: 1974, szlovákul: 1977, csehül: 1977
* – mondta Krisztina. Párbeszéd az impresszionizmusról – 1976, 1981
* Rousseau – 1978
* A ledöntött oszlop. Gustave Courbet életregénye – 1983, németül: 1988

Tanulmánykötetek
* Bolond világ – 1967, 1969
* Lélektől lélekig – 1970
* Pusztába kiáltott szó – 1974
* A gyógyítás gyógyítása – 1978
* Az író lelke – 1978
* Szirt a habok közt – 1984
* Hátrább az egerekkel – 1986
* Közérdekű magánügyeim – 1990
* Hetvenhét – 1992
* Hetvennyolc – 1993
* Hetvenkilenc – 1994
* Nyolcvan – 1995

Irodalomtörténetek
* Benedek Marcell – 1977, 1985
* Rendületlenül. A hazaszeretet versei – 1989, 1992, 1993, 1998
* Ady Endre szerelmei és házassága – 1992, 2001

Szépirodalmi munkák
* Kisvárosi történet – 1961, 1970, 1979
* Ember és gyerek – 1965, 1970, 1979, lengyelül: 1977
* Három ing – 1966, 1970, 1979
* Csineva I-II. – 1968, 1975, 1987, németül: 1979
* Csineva III. – 1983
* A Ludmilla-akció – 1989

Politika
Véderővita – 1993

Közreműködésével készült kiadványok
* Rousseau: Vallomások. (Ford.: Benedek István, Benedek Marcell) – 1962, 2001
* Molnár Lajos: Kórház a város peremén. 50 éves a csepeli kórház. (Benedek István visszaemlékezésével) – 1974
* Gerhard Weber, Danuta Weber: Ő meg én. (Ford.: Benedek István) – 1963, 1966
* Semmelweis Ignác a gyermekágyi lázról. (A bevezetést írta és a bibliográfiai függeléket összeáll.: Benedek István, sajtó alá rend.: Gazda István) – 1987
* Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó. (Ford.: Mérei Vera, a tájékoztatót írta: Benedek István) – 1987, 1997
* Benedek Marcell: Délsziget, avagy A magyar irodalom története. (Sajtó alá rend. és az utószót írta: Benedek István) – 1990
* Remarque: És azután. (Ford.: Benedek Marcell, az utószót írta: Benedek István) – 1990
* Életem könyve. Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének visszaemlékezései. (Sajtó alá rend.: Benedek Istvánné Lukáts Júlia, az utószót írta: Benedek István, a jegyzeteket és lábjegyzeteket készítette: Vitályos László) – 1990, 2003
* Tibeti halottaskönyv. A halál utáni átmeneti állapotból hallás útján való megszabadulás yogája. (Ford. Hetényi Ernő, bev.: Benedek István) – 1991, 1992, 1993, 1995
* Benedek Elek: Édes anyaföldem! Egy nép s egy ember története. (Az utószót írta: Benedek István) – 1993
* Munthe: San Michele regénye. (Ford. Benedek Marcell, a szöveget gond.: Benedek András és Benedek István) – 1993
* Tibeti tanítók titkos tanításai. (Ford. és a kiegészítéseket írta: Hetényi Ernő, az előszót írta: Benedek István) – 1994, 1995, 1996, 2000

Forrás: Wikipédia
Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Hirdetés


Társasház takarítás Győr