Győri orvosi rendelések

ügyeletek, orvoskereső, orvosi cikkek

Orvoskereső

Győri orvoskereső


1816. március 5.-én született Margó Tivadar szerb származású orvos

1816. március 5.-én született Margó Tivadar szerb származású orvos

Margó Tivadar (szerbül: Теодор Марго, görögül: Θεοδώρος Μάρκου) (Pest 1816. március 5. - Pusztaszentlőrinc (ma Pestszentlőrinc, Budapest XVIII. kerülete), 1896. szeptember 5.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A család a görögországi Kozani városából származik. A családnév Markovics, Marku, Margó alakban is előfordul. Margó Tivadar nagyapja még Ercsiben volt görög kereskedő. Apja Margó György (szerbül: Георгије Марго, görögül: Γεώργιος Μάρκου) (1780–1857) a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt, kiválóan beszélt görögül, németül, szerbül, románul és magyarul. Margó Tivadar egyik testvére, Margó Emilián miskolci görög ortodox lelkészként működött 1862 és 1881 között: e minőségében ő végezte a tokaji ortodox görög egyházközség anyakönyvezését is.

Tivadar a gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte, majd 1834-től 1838-ig a pesti egyetemen természet-, társadalom- és orvostudományokat tanult. 1834-ban bölcsészdoktori, 1840-ben orvosi oklevelet szerzett. Tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1841-ben sebészdoktori és szülészmesteri képesítést szerzett. Ezután néhány évig különböző bécsi kórházakban segédorvosként orvosi gyakorlatot folytatott, majd hazatért, és a pesti egyetemen Schordann Zsigmondnak, az élettan és felsőbb bonctan professzorának tanszékén tanársegédként működött. Az 1848–49-es szabadságharcban honvédorvosként vett részt. 1845-1853 között a pesti szerb Tökölyánum házi orvosa volt. 1851-ben megszerzett képesítés után a pesti egyetemen a szövettan magántanára lett, egyúttal 1851 és 1859 között helyettes tanárként a sebészhallgatóknak előkészítő természettudományokból tartott előadásokat és 1857 és 1858 között az élettan és a felsőbb anatómia helyettes tanára is volt. 1858-ban ismét Bécsbe ment, ahol szövettani kutatásokat folytatott. A bécsi kormány bécsi, majd gráci egyetemi tanári állást ajánlott fel neki, ő azonban hazatért és 1860-ban a kolozsvári orvossebészeti intézetben a gyakorlati orvostudományok nyilvános rendes tanára lett. 1862 nyarán a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan rendkívüli tanárává nevezték ki. Ettől kezdve haláláig a fővárosban élt. 1874-től 1881-ig az egyetem orvostudományi karán a fejlődéstan, 1881-től haláláig az anatómia nyilvános rendes tanára volt. Eközben tanított a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) is. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett részt vállalt az egyetem vezetésében is, 1865 és 1866 között a bölcsészettudományi kar dékánja, 1879 és 1880 között az egyetem rektora, 1898 és 1899 között az orvostudományi kar dékánja volt.

Fontosabb dolgozatai:

Morbi lethales in clinico medico Pestiensi. Annis scholasticis 1828. et 1839 (orvosdoktori értekezés, Pest, 1840);
Anatomisch-physiologische Untersuchungen an den Leichen von zwei Hingerichteten (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, 1851);
Über die Muskelfaser der Mollusken (Pest, 1860);
Élettani és kórtani tanulmányok az izomszövetről (Gyógyászat, 1861);
A puhányok izomrostjáról (Pest, 1861);
Neue Untersuchungern über die Entwickelung, Wachsthum, die Neubildung und den feineren Bau der Muskelfasern (Pest, 1861);
Az állattan jelen állapotáról s annak fontosságáról és hasznáról (Gyógyászat, 1862)
Az izomidegek végződéseiről (Pest, 1862);
Über die Endigung der Nerven in den quergestreiften Muskeln (Pest, 1862);
A tudományos állattan kézikönyve, I. (Pest, 1868);
Darwin és az állatvilág (Pest, 1868);
A magyar gyógyszerészkönyv (Pest, 1871);
Összehasonlító bonctani készítmények a bécsi világkiállítás magyarországi tanügyi osztályában (Budapest, 1873);
Állatrendszertani táblázatok (Budapest, 1876);
Budapest és környéke állattani tekintetben (Budapest, 1879);
Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the Chair of Anatomy in the Owen's College. Manchester (Edinburgh, 1874);
Testimonials in favour of Prof. Dr. I. Bell Petigrew (Edinburgh, 1874);
Az állatország rendszeres osztályozása (Budapest, 1883; németül: Budapest, 1883; angolul: London, 1884);
Az állatország rendszeres osztályozása, különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre (Budapest, 1884);
Emlékbeszéd Charles Robert Darwin felett (Budapest, 1884);
A zoológia és az orvosi tudományok (Budapest, 1892).

Forrás: Wikipédia

Hirdetés


Társasház takarítás Győr